Egy alkalommal Béla, Tihamér, és Gerzson agresszív részegre itták magunkat, mert épp tele volt a tökük mindennel, és úgy vélték, az a telefonfülke tehet mindenről, amelyik ott álldogált szerényen a kocsmától nem messze. Annak rendje és módja szerint bele is kötöttek, céljuk legalább az egyik üvegének leamortizálása volt, legalább ennyivel kellett fizetnie végtelen pofátlansága miatt. Mindenki a maga módján esett neki: Béla egy szánalmasan vékony és rugalmas faággal esett neki, de természetesen sok kárt nem sikerült okozni. Gerzson csúnyán nézett rá, és a mutató ujjával fenyegette, míg Tihamér egy 12 menetes bokszmeccsre hívta ki.
Egy alkalommal Béla, Tihamér, és Gerzson agresszív részegre itták magunkat, mert épp tele volt a tökük mindennel, és úgy vélték, az a telefonfülke tehet mindenről, amelyik ott álldogált szerényen a kocsmától nem messze. Annak rendje és módja szerint bele is kötöttek, céljuk legalább az egyik üvegének leamortizálása volt, legalább ennyivel kellett fizetnie végtelen pofátlansága miatt. Mindenki a maga módján esett neki: Béla egy szánalmasan vékony és rugalmas faággal esett neki, de természetesen sok kárt nem sikerült okozni. Gerzson csúnyán nézett rá, és a mutató ujjával fenyegette, míg Tihamér egy 12 menetes bokszmeccsre hívta ki.
Tihamér némi kóstolgatás után, az első menet végén bekeményített: egyik jól irányzott jobb horga után bizonytalanul hátralépett, és azt mondta, "szerintem megmutattuk neki!" majd, mivel mindenki látta, hogy egyikőjük módszere sem volt elég hatékony, a többiek egyetértettek vele. Tihamér kis idő múlva egyre aggodalmasabb arccal nézte kézfejét, és kérdezgette, hogy van-e a mancsával valami baj. Gerzsonból azonnal előugrott a ötévnyi Vészhelyzet-nézés következtében lerakódott orvosi ismeretek széles tárháza, és bár sajnos sem gégemetszés, sem aorta-műtét nem jöhetett szóba (amiben bizonyára nagyon jó lett volna), azért megkérdezte, tudja-e mozgatni az ujjait. A kisujját kicsit korlátozva tudta mozgatni, a többi meg rendben volt, úgyhogy megvonta a vállát, és azt mondta, "semmi bajod, holnapra nem is fogod érezni". Szegény Tihamér 2 napig nem aludt a fájdalomtól, a harmadik éjjel elájult a fáradtságtól, majd a negyedik nap a doki azt mondta, hogy újra el kell törni a kisujjának kézközépcsontját, hogy ezúttal jól forrjon össze. Ez nem sikerült (mármint a forradás, a törés, az ment a dokinak), úgyhogy azóta Tihamér a kisujjával is ugyanúgy tud fogni, mint a hüvelykujjával, az is merőleges lett a többire. Az orvosi zárójelentésben pedig ez olvasható: "A páciens kezére -állítása szerint- egy tégla esett egy építkezésen."
